A francia kormány szerdai ülésén megvitatta a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet.

A Nature Medicine folyóiratban jelent meg a Johns Hopkins University School of Medicine kutatóinak cikke, amelyben két neurodegeneratív betegség, a Lou Gehrig betegségként is ismert ALS és a frontotemporális demencia közös biomarkerének kifejlesztéséről számolnak be.

Az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó szűrővizsgálat specifikus labordiagnosztikai vizsgálatból és egy számítógépen végezhető memória vizsgáló teszt-sorozatból áll, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.

Testedzést helyettesítő kapszulát hoztak létre amerikai tudósok – számolt be róla a Science Alert nyomán a 24.hu.

Májusban az asszisztált halálról kerül törvényjavaslat a francia parlament elé, jelentette be Emmanuel Macron hétfőn a 24.hu szerint.

A Friedreich-ataxia egy ritka, genetikai eredetű, az életet megrövidítő, általános állapotot súlyosan legyengítő neurodegeneratív betegség. A most törzskönyvezett gyógyszer javított a betegek állapotán a placebóhoz képest.

Ha az Európai Bizottság (EB) engedélyezi, ez a szer lesz az első olyan kezelés, amelyet az Európai Unióban jóváhagytak, és amely az ALS genetikai okát célozza meg.

A felnőtt- és gyerekkori idegrendszeri betegségek gyógyításának hatékonyabbá tételét szolgálja a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium.

A Friedreich-ataxia (FA) a leggyakoribb öröklött ataxia. A korai tünetek jellemzően a gyermekkorban jelentkeznek. Tipikus tünet a koordináció fokozatos elvesztése, az izomgyengeség és a fáradtság. A betegség előrehaladtával az FA-val élők látásromlást, halláskárosodást is tapasztalhatnak, beszéd- és nyelési problémák, cukorbetegség, gerincferdülés és súlyos szívbetegségek is felléphetnek. Sok FA-ban szenvedő beteg használ járást segítő eszközt, és gyakran a diagnózist követő 10-20 éven belül szükségük van kerekesszékre. Az FA miatt kialakuló szövődmények következtében a betegek várható élettartama átlagosan 37 év.

A liquor fehérje-összetétele alapján a betegség öt alcsoportja különíthető el, amelyek mindegyike egyedi genetikai mintázattal rendelkezik.